Helikopteres szótár - FB avagy FBL? 1. rész

Flybar vagy Flybarless? Mi a különbség? Melyik miért jó?

Amint azt az előző bejegyzésben is olvashattátok a helikopterek legfontosabb tulajdonságáról esett szó, vagyis a vezérlési mechanizmus típusáról. A két legfontosabb változatot most kicsit részletesebben is szeretném bemutatni mivel úgy gondolom ezeket az alapfogalmakat minden helikopteresnek meg kell ismernie. A végén kicsit kitérünk a DFC elrendezésre is, bár nagyon hasonlatos a sima fbl redszerrel.

A jobb oldali képen egy 1977-ben készült Bell 222-es hilleres helikopter fejet láthattok.
Az első részben főként a hilleres mechanikáról lesz szó. Igyekszem pontosan és érthetően átadni a gondolataimat és tapasztalataimat.

A retro érzés miatt érdemes egy pillantást vetni a Bell 222-es  helikopterre.

Két nagy csoportot tudunk elkülöníteni a helikopter modelleken belül, amelyik mechanikus repülés stabilizátort használ illetve amelyik elektronikusat, ezen kívül is van még két fő csoport, ami a meghajtás fajtáját illeti, elektromotoros és belső égésű motorral hajtott. (de most nem ez a fontosabb szempont). A mechanikus kapta a flybar nevet, értelemszerűen az elektronikus pedig a flybarless vagyis flybar mentes elnevezést kapta. Nem vagyok egy nagy mechanikai műszerész ezért gondolom mindenki számára könnyedén érthető lesz a két rendszer kifejtése.

Mi is az a hiller és mit csinál?

A hilleres fejben sokkal több alkatrész van mivel a lapátokon kívül még van a helikopter fejben egy hiller tengely is ami 90 fokos szöget zár be a főlapátokkal. Elhelyezését illetően lehet a főlapátok felett, illetve alatt is. A hiller tengely és a rajta lévő két lapát, illetve súlyok felelősek a helikopter állapotának stabilizálásáért, a repülés alatt.

Nézzük hogyan is teszi mindezt?

A hiller keret több ponton keresztül is csatlakozik az imbolygóhoz amint azt a lenti képen is jól lehet látni. Az imbolygótól felfelé haladva található a csúszka a főtengelyen (washout base), amelyre két mixer kar (alsó mixer karok) van erősítve melyek a hiller kerettel vannak összekötve. A csúszka a két műanyag radiális karral csatlakozik az imbolygóhoz. Az imbolygó másik két gömbfejére egy hosszabb kar csatlakozik ami egyenesen a fej felsőbb részéig ér, ahol csatlakozik a felső mixerkarokra ahol összeköttetésben van a lapátbefogókkal. A lebegés állapotában a komplett hiller mechanika (hillerlapátok a tengely és a vezérlő keret) a forgási sebessége miatt képes a gépet "stabil" helyzetben tartani. Amikor irányokat változtatunk bármerre, akkor az egész hiller mechanikával együtt döntjük meg a főlapátok forgási síkját így stabilan tudunk egy irányba elmozdulni a helikopterrel.

Az alábbi videó nagyon jól szemlélteti a hilleres fejben az alkatrészek egyes mozgását. Jól látható, hogy az egyes irányokba, hogyan mozgatja a vezérlés a mechanikát.

Előnyök és hátrányok

Ami számomra előny egy ilyen rendszerben az mondjuk az elektronika olcsósága, mivel egy komolyabb gyro használtan max. 10.000 ft. Align vagy LTG gyrokat akár 4-5 ezer ft-tól lehet már kapni. Ami kissé hátrányosabb az FB gépekben, a fejben lévő alkatrészek és csapágyak száma. Sajnos egy esetleges törésnél jóval több alkatrészt kellhet lecserélnünk mint egy FBL fej esetén. Arról nem is beszélve, hogy a kopás és elhasználódás miatt sokkal több csapágyat kell ebben a fejben cserélnünk mint a másikban.
Az irányítását, vezetését tekintve a hilleres helikopter sokkal "instabilabb" a levegőben mint az elektronika által kontrollált FBL gépek, viszont mozgásuk sokkal inkább hasonlít az igazi géphez, és a mai fbl vezérlőket is lehet úgy állítani, hogy "hilleresebben" viselkedjen a gép. Aki hilleres géppel kezd repülni annak utána később már jóval könnyebb egy FBL gépet vezetnie.
Én sajnos nem ebben a sorrendben kezdtem el repülni, mármint ami a nagyobb gépeket illeti. Sok-sok FBL gép után elég nehéz volt visszaállni a hilleres gépre de nagyon jó vele repülni!

Hamarosan jelentkezem a második résszel ahol az FBL gépek felépítését fogom boncolgatni, addig is mindenkinek kellemes időtöltést kívánok a blogon!